Ma voltam a Klinikán 
Ha esetleg valaki még nem szürte le az apró kis célozgatásokból, itt az ideje, hogy konkretizáljam a dolgot! Még az idén kistesó születik! Olyan boldog vagyok most... madarat lehetne velem fogatni. Nagyon aggódtam, még a váróban is olyan szívdobogásom volt, hogy minden rendben legyen. De végül is 50mm a kis maszat, és mindent rendben láttak. Rugkapált keze-lába, most még van neki, hely... majd nem lesz ezután 
. Krisztának délután bejelentem, annyira várja már, hogy legyen egy pici baba... Bármi szóba jön, összefüggésbe hozza a picibabával. Hazafelé megyünk az autóban 1-2-3-4 ennyen vagyunk, ha lesz egy kisbabánk akkor 1-2-3-4-5 ennyien leszünk 
Tavaly ősszel mikor Ő kapott egy heverőt, Andris megkapta a peremes ágyat, a rácsost pedig szétszedtük, hogy feltesszük a padlásra, elkezdett sírni, hogy hát a pici baba hol fog aludni? Biztos meg lesz az öröme neki is...Andrissal pedig elmentünk a szemészetre, de hogy milyen fejetlenség uralkodik ott... Megyei szemészet egyetlen orvos rendel! Csomó apró-kicsi-nagyobb gyerek már a szülők a tűrőképesség határán, volt aki el is ment úgy, hogy még a papírját is otthagyta... Aztán mikor Andris következett (piros nagyon az egyik szeme) mondja a doki egy hét múlva menjünk vissza, az asszisztens nő meg nagybetűkkel ráírja, hogy délelőtt! Közben 3-ig van rendelés, és fél 12-kor mikor ránkkerült a sor utolsónal hívtak be! Majd megyünk leghamarabb délre! vagy 2 órakor... Nehogy ott kinlódjak már vele egész délelőtt, mikor egy fél óra alatt is le lehet tudni... Nem tudom hová tart ez az egészségügy de azt mondom itt akkor lesz rend ha magánkézbe kerül minden és megkezdődik egy egészséges verseny a betegek kegyeiért...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése