Tegnap este még meglátogatott minket apósom, és kiegészítette az ibolyáimat egy szép rózsaszínűvel 
. Nagyon örültem neki, mert ilyenem még nincs. Igazából ezzel együtt most 3 színű van, mert a költözéskor még sok anyunál maradt, és egyik-másik elfelejtődött, illetve jóakaratból átültette a fehérjeimet és egysem élte túl. 
De szépen lassan gyűlik megint, folyamatosan frissítem őket, iskolázom amikor meg szépek elajándékozom. A lilásból pl most azt hiszem 6 van és már mind elkezdett virágozni, van egy sötétlila-fehér cirkás, és most a rózsaszín 
Debreceniek aki szereti szivesen viszek a lilából a márciusi minitalira ajándékba 
jelentkezőket várok... 
Bár tegnap eleinte nem örültem, hogy apósom jönni fog, mert a fiúk voltak reggel anyósnál, elvitték a virágot, mire hazajöttek bedig begyúrtam a tepertős pogácsát. Olyan jó kedvem volt, tényleg úgy álltam neki pedig elég kecmergős az eleje a dolognak, hogy a pörcöt leszedni, a tepertőt ledarálni, minden csupa zsír... stb Aztán Bandi beállít, nehogy pogácsát süssek már az anyja küld délután mert begyúrt egy nagy csomót! A kedvem egyből lecsúszott a pincébe. Nekem olyan hülye rigolyám van, hogy ide nem hozzon senki se főtt kaját, se semmilyen hasonlót, meg tudom én csinálni ami nekünk kell... Nagy kedvetlenül megcsináltam, az első tepsit bele is égettem annyira nem érdekelt utánna. Ráadásul nem is szeretem amit csinál. Mindig melegen betakarja konyharuhával ami utánna összegőzől és mikor eszem a konyharuhából átvett erős öblítő ize van az egésznek... No mindegy elhozta... majd bedarálom prézlinek... 
Ma reggel pedig nagy elhatározásba kezdtem... fogyókúra! Már utálom magam a bőrömben, minden rossz... A 90 napos már bejött kétszer, gondoltam most is jó lesz. Bár mindig hangsúlyoztam, hogy magában az elvben nem hiszek, de jó valamihez tartani magam, mert a csak sima elhatározással nem megyek semmire
Majd meglátjuk ebből is mi lesz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése