"Gyermeknek kell maradni, a gyerek tiszta és őszinte, miért kellene ezt feledni hiszen csak így lehet igazán szeretni."

2012. november 30., péntek

Ennyi....

Eddig jutottam a multiplyn családi történeteim megírásával... most lassacksán elkezdem a fényképeink és emlékeim alapján pótolgatni rövid bejegyzésekben az idén történt eseményeket... remélem karácsonyra utol érem magam :)
Sajnálom, hogy megszűnik az oldal nagyon jó csapat gyűlt össze... a bejegyzéseimhez tett kommenteket sajnos nem örökítettem meg de remélem azért még lesz aki itt is figyel minket....

Munkáról, nem munkából 2012.05.14.


Már egy hónapja körül óta dolgozok, azért ritkultam meg ennyire... Pedig sokat jár eszemben, hogy írni kellene egy jelentést  Olyan furcsa... nem az hogy dolgozok, hanem az, hogy nem furcsa... teljesen természetesnek érzem, hogy reggel felkelek, fél 7-kor elindulok és délután fél 4-kor indulok haza... napi 70km-t vezetek ez 2x25 percet jelent... Hétköznapokon a főzés minimálisra van csökkentve így a gyerekek igazából sok kárát nem érzik annak, hogy nem vagyok itthon, csak annyit, hogy reggel nem én viszem őket, hanem az apjuk, vagy anyukám attól függően, hogy az apjuk délelőttös vagy délutános műszakban van... Mosás!! ez is meglepett... péntek-szombat elég a mosásra! vasárnap elpakolom... eddig napi szinten mostam 3-4 adagot... Aztán belegondoltam.... nem cserélek naponta 2x ruhát, mert a gyerek belém törölközött, nem kell hetente mosni az ülőgarnitúrán a plédeket, nincs naponta 2-3 koszos konyharuhám... és az sem utolsó, hogy van egy munkába járós ruhám ami napi 2x fél órát hordok így kitart egész hétre (huuu de trééé ezt így visszaolvasni) van 2 garnitúra munkásruhám amit beosztok az 5 napra (pólót és zoknit azért cserélek minden nap) és van egy adag itthoni ruhám... ha azt veszem heti szinten egy adaggal kevesebbet mosok magamra, no meg Danira is anyós mos  lényegében, mert mindig cserélődik a ruha rajta nap közben, én meg reggel adom rá vissza amiben hazajött :D Egyébként rajta már észre vehető az egy hónap... hisztis volt, de jóval hisztisebb lett... a hétvégén büntibe kellett rakni, mert nem bírtam vele :( No meg ki is van pofásodva... olyan kis hörcsögpofis :D anyós jól tartja az biztos...

Az egy hónap alatt már voltam 2x1nap szabadságon is... az ovisokkal Hortobágyra kirándulunk... állatsimogató és madárkórház... még nem jártam egyik helyen sem pedig 40 perces az út oda... 

Megszámoltuk a lyukas híd lukait... és játszottam a gyerekekkel egy jót, bár az óvó nénik nem ilyen játékosan fogták fel az egészet... én aztán hemperegtem a fűben, volt hogy az egész csoport rám támadt egy nagy rakásban visítoztunk... felmentünk a kilátóba (erre is én beszéltem rá az óvónéniket) pisiltettem a fűben... etettem itattam... hozzá kell tenni, anya helyett anyja voltam nekik, mert csak SZM tag szülőként vehettem részt egyébként szülő nem jöhetett kirándulni, még úgy sem ha én visszamondom és helyettem... szóval csak másabban álltam én is hozzájuk és ők is hozzám... de a végére sok "barátom" lett... jól leégett a karunk, a mellkasunk az arcunk is... Játszin is megálltunk... volt egy furán összekapcsolt libikóka 8 gyerek ülhetett rá eveztünk, süllyedt a hajó ha megállt a csapat,  visítoztunk, ha azt kiáltottam, hogy borulunk...stb. egyik másik játékra még én is felültem kipróbálni :D 

A hosszú hétvégén apájuk dolgozott anyóséknál segédkezett a disznóólak tetejét kellett lecserélni mert már nagyon össze vissza állt... Én pedig fogtam a három gyereket bepakoltam az autóba és elmentünk a debreceni Állkert és Vidámparkba sétálni egyet... 
A vidámparkban szegény Andriskámat jól összekevertem magában... Volt olyan hely ahol 6 éves kortól lehetett felülni (kukac hullámvasút) ott a lelkére kötöttem hogy 6 éves elmúlt, volt ahol azt kellett mondani hogy nincs még 6... 
Danival volt a legkönnyebb, sok helyen nem kellett jegyet venni neki, illetve ő még nem igazán szólt közbe hogy közölje a korát, mert beszélni még mindig nem igazán akar, és egyben a legnehezebb is mert 3 óra séta teljesen kimerítette... a végén felültünk a kisvasútra, megnéztük az szarvasokat és úgy indultunk hazafelé... 



A jó időben sütöttünk szalonnát az udvaron, játszottunk sokat nem vonz az internet világa mint előtt, hogy ide menekültem minden elöl... egyszóval teljesen jól teltek a hétköznapok, hétvégék... a korábbi mély depressziómnak úgy érzem nyoma sincs, mintha minden színessé vált volna hirtelen...

Gyerekszáj

Andris: -Anya szeretlek, mint a lego duplo-t! :)

Vasárnap és kezdés 2012.04.16.


Tegnap, minden szempontból sok minden történt. :) Délután keresztszemes találkozón voltunk a csajokkal (erről ezután beszámolok) Délelőtt a családdal voltam itthon... Készülődtem a nagy napra... Bandi utasított, hogy a gyerekeknek minden legyen előkészítve az utolsó zokniig amit rájuk kell adni, mivel délutános ő vitte a gyerekeket az oviba, suliba... 
Főzni nem főztem mert ha főzök akkor tudom, hogy nem fogy el a tegnapi kaja és utálom kiborítani, így azt terveztem, hogy a találkozó után összedobok egy "tepsis fasírtot" majonézes krumplisalátával... De sütöttem!!! Életem leges legelső hájas sütijét, egy héttel ezelőtt 4 adagot hajtogattam, lefagyasztottam, és az első most került elő... Azt kell mondjam nagyon jól sikerült :)

Főzésre visszatérve a kicsi csapat meglepet este.... mire hazaértem a hús le volt darálva, bekavarva, tepsibe téve és az első rúd már sült, a krumpli megfőzve, minden szépen elmosogatva, nappali felporszívózva... nagyon örültem, tényleg jól esett...

Délelőtt férjecskémnek volt egy beszólása: "Olyan rossz lesz, hogy nem leszel itthon... Csinálok én neked még egy gyereket (abban jó vagyok tudod) aztán maradhatsz még egy darabig" :DD Nah ezen jót nevettünk... Az ember lányának úgy lenne pénze mint ahogy nincs még akár többet is szülnék, de fel is kell nevelni őket, egyenlőre úgy érzem három épp elég a lelkemnek :)

És akkor beszéljek a máról?? Igen megkezdődött... bekerültem újra a gépezetbe... egyenlőre vánszorgott a percmutató az órán, olyan lassan telt az idő... előszedtem egy paksaméta leírást, és előiratot és azokat bogarásztam... Május végére ígérték, hogy kihívják a szervizeseket beindítani a gépem és tartanak egy rövid bemutatást a működéséről is... addig tanulgatok és belerázódom a munkás asszonyok hétköznapjaiba...

3. amarillisz


Tavaszi szünet



Nem sok volt ugyan, még egy fél nap van hátra de mondhatom, hogy régen éreztem magam ilyen jól a gyerekeimmel. Míg jó idő volt kint játszottunk az udvaron, fociztunk fogócskáztunk... Andris kidolgozott egy új technikát "sétafogócska" vagyis nem szabad szaladni csak sétálni :D  
Tegnap az apja megtanította bicajozni, most nagyon büszke magára :) de persze mindig kihangsúlyozza ha valakinek újságoljuk, hogy a fékezést még gyakorolni kell :) Anyu szerzett egy nyuszit és áthozta kicsit játszani nagyon élveztük mindannyian. Amúgy is volt neki mindig ez most nem a húsvét miatt van, csak most a téli zimankóban valami jószág bejutott az ólba és elpusztította a nyuszit, pedig tesóm kézből ette olyan kis házi nyusz volt :( Most kaptak egy másikat egy ismerőstől, és úgy kapták, hogy valószínűleg nem is egy nyuszi az az egy :) Emlékszem gyerekkoromban a kertben is tartottunk nyulakat, volt egy idő mikor 70 körül volt a számuk. Apu összeengedte őket egy nap, hogy mozgassák meg magukat és odaültetett, hogy figyeljek nehogy összeverekedjenek... én figyeltem... AAAPUUUU VEREKEDNEK GYERE!!! Apu szalad majd benéz legyint egyet és sarkon fordul... De apu verekednek!!!... Nem verekednek... Akkor mit csinálnak?... Kisnyulat :DDD
Szombaton elvittem őket cirkuszba, jött velünk anyu is, Bandinak nem volt kedve így itthon hagytuk... Olyan kis nem is tudom milyen cirkusz volt, de a gyerekek nagyon élvezték az tuti... Az oroszlánok nagyon fiatalok voltak, így a produkció kb annyit tett ki hogy etették őket... A műsoridő legalább felét a bohócnak nevezett fickó foglalta le, de az is a nézők közül gyüjtötte a gyerekeket és velük ügyetlenkedett a porondon, volt hogy vonatoztak körbe... stb
Hazafelé azt mondtam anyunak szeretnék egyszer egy olyan cirkuszba menni amire egy felnőtt is azt mondja, hogy HŰŰHAA... van ilyen?

Mosó Masa...


... feladta... Így be kellett ruháznunk egy újra... elöltöltős, párszor már megraktam, eddig felültöltős volt... Krisztámnak azt mondtam ma reggel mikor tömtem a gép hasát, hogy legközelebb ha mosógépet vásárolok rúgjon fenékbe ha elölablakost akarnék venni :DD egyetlen előnye a 6 kilós kapacitás...

A boltban ahogy nézelődtünk, csak kiböktem az eladónak, fiatal fickó volt. -Féltöltetes program van a gépeken, mert nem látok olyan gombot... Naná, hogy egy széles mosoly az eladó arcán... ezek a gépek már a bepakolt súly alapján döntik el mennyi víz kell nekik... MIND? igen már csak ilyeneket gyártanak... JAAAHHH :DD 6 éve vettem az előzőt azóta ennyit változott a világ :D 
A gépben ép a portörlőket mosom azért olyan szürkék :) ne lepődjetek meg :D

Nyertem


Zsuzskánál ezt a cuki nyuszis tatyót :)

Örökségem egy része


Nem nagy dolgok, még csak a textíliákat osztották szét... Igazából nem is ezért ment anyu, csak ki akart pakolni a szobájából romlandó dolgokat... Nagybátyámmal élt együtt, és az érelmeszesedés miatt olyan képzetei voltak, hogy tőle mindenki lop... Azt hiszem korábban erről már írtam... Nem is volt hiába való, mert zsizsiekes babtól kezdve, tyúktojás, cukor, molyos liszt... minden volt már felhalmozva... Egyebet nem, de a használható dolgokat elosztották, sok mindent halmozott fel Mama (gyerekkoromban, míg élt mindkét mamám Anyumamának hívtuk :))  Ezeket adta ide Anyu:

Egy ágynemű, pár lepedő (egyszemélyes ágyra valókat ő nem használ, nálunk meg a gyerekeknek kell) néhány konyharuha, és egy kis méteráru... szeretett varni, gyerekkoromban nagyon sok mindent elkészített nekünk. Az anyagok között volt egy kék pamut, nem hoztam el, egyszer még tinikoromban vettem egy zöld szoknyát, semmi extra a mostani derékmelegítőként árult holmihoz tudnám hasonlítani csak gumival a derekán és egy picit hosszabbig ért... mikor meglátta, gyorsan lecsekkolta és egy hét múlva hozta a szoknyát ebből a kék anyagból megvarrva... még mindig itt lapul a szekrényemben pedig már régen "kinőttem" 

Érdemes megnézni közelebbről a dolgokat.. Ez az ágynemű garnitúra címkéje, még eredeti bontatlan (lehegesztett) csomagolásban... Nem most készült :) 







Konyharuhák, címkével... ezeken dátum nincs, de az egyik ára 23 Forint 20 fillér volt... Lehet még ilyen szépeket kapni?? Kimosom őket szépen és ünnepi ruhák lesznek... sütit letakarni vagy ilyesmi... 

Hétvége


Hétvégén igazából nem csináltunk semmit :DDD gondolom pont így kezdődik minden blogbejegyzés de azért itt még nem fejezem be... Apájának volt a szülinapja, gyümölcstortát sütöttünk tegnap a gyerekekkel... minden tálra jutott egy gyerek aki kavargathatott. Szépen fel is díszítették az én reszortom a gyümölcszselé... NANÁ, hogy nem sikerült, igazából nem is csoda hiszen el is felejtettem a szavatosságát megnézni, de régóta lapulhatott már a kamrában... de nem csüggedett senki, nélküle is elkopott ahogy nekikezdtünk... :) 


Kézimunka terén sem tétlenkedtem... Elkészült a biscornu... Felgyöngyöztem, de nem tudom, hogy tényleg kell e az rá... nélküle hiányérzetem van, így meg tetszik-tetszik de nem az a hűűűhaaa.... amit a minta és a munka maga megérdemel... Még gondolkodom, de lehet leszedem...

Folytatom



Tegnap este Ő került elő a fiókból befejezésre várva. Biscornu lesz 20-as aidán 1  szállal hímezve maradék madeira fonallal.

De most előbb ejtőzök egyet. Reggel belepillantottam egy filmbe az HBO-n Ébredj velünk volt a címe. A reggel nálunk nem alkalmas filmnézésre, de az a pár perc megtetszett így letöltöttem. Danikám lefeküdt, a két gyerekszobát kipucoltam, így most pihenek...

HBO: akit érdekel a UPC-nél van most egy akció, hogy 1 hónapig ingyen nézheted, de oda kell figyelni le kell mondani (!) mert 30 nap után kőkeményen számláznak... illetve a filmbox csomag ugyanígy megrendelhető 3 hónapra...

2. amarillisz


Ő tegnap bontott szirmot, csodálatos :) Még egy bimbózik, a negyediket úgy látom nem fog virágozni :( Majd jövőre hátha...

Beszámolok 2012.03.30.


Szerdán elkezdtem (volna) nagytakarítani de Danikám bealudt a fotelben 9 óra magasságában, így gyorsan lekaptam a függönyeiket és bevittem szunyálni... ami jól el is húzódott... ebéd után meg kinek van kedve takarítani :DDD A köztes időben pedig tevékenykedtem, zsepitartókat varrogattam... most erre kattantam rá, gyors és szép, hamar sikerélményt kap a készítő, ez esetben én :DDD Az oviban és a suliban is tavaszi vásár van. Az ovi a ballagási kiadásokra használja fel a befolyt pénzt, az iskolában pedig a kreatív szakkört tartják fenn belőle, elosztogattam párat...


Tegnap megint nem haladtam semmire... a függönyök itt sorakoznak a vasalódeszkámon... Délelőtt átjött egy anyuka, a nagyjaink együtt az isiben a középsőink együtt az oviban és a legkisebbjeink is együtt lesznek oviban... Már pár éve együtt nyomatjuk a gyerekeket :D Kapucsínóztunk egyet, a gyerekek ismerkedtek, aranyosak voltak... és milyen fura hogy mindkettőnek van két testvére és egy idegen gyerekkel mégis kicsit visszahúzódva kezdenek... de aztán csak összebújtak... :)

Aztán egész nap nagyüzemben hímeztem, Cinella Szilvi kannás kendője volt anyunál, Szilvi "nyaggat" mikor küldjünk, félig jogosan félig nem... Jogosan azért mert már 2 hónapja csúszik a kendője, nem jogosan azért mert nem miattunk, nálunk kettőnknél volt egy hónapot, illetve mint csapatvezető gondolom azokat nem nyaggatja akiknél az én kendőm csücsül hónapok óta... Mindegy majd csak hazaér, már a debreceni lányoknál van így hamarosan itthon lesz :) Szóval Anyu elég vacakul van... Főleg mióta Mama meghalt... Nem alszik, nyugtalan, nem leli helyét... magas lett a vérnyomása, szerintem a fáradtság miatt is de látni egyre rosszabbul lát mindez jött a tüdőfibrózisára és asztmájára, este lámpánál már hímezni nem tud... belekezdett ő mindig elővette ha volt 2 perce... de mostanában ügyintézni való is sok akadt... Hárman testvérek de zömében mindent ő intézett, szerencsére jó testvérek így testvérháborúval nem kell számolni... Lényeg a lényeg szerdán este restelkedve áthozta, így tegnap azt csináltam (kb 2/3-a nem volt kész), hogy a 16 órás portazárás előtt végezzek. Így elsőbbségivel elrepítettem Margóhoz még ma megkapja. :)

Szalagok



A FB-on sikerült szert tennem erre a kis csomagra fél áron :) a leírás szerint 1-2 méter van mindegyikből 2000 Ft+pk ért :) Megpróbálok majd valami szépségeket kihozni belőlük :)

Amarillisz 2012.03.27.


Aznap ültetgettem el a hagymákat mikor Mama meghalt, három hete... Az első már ki is virágzott és ilyen szép :)

Hímzés


Mint már írtam a félretett holmikat szedegetem elő és fejezem be folyamatosan, mert mit ér úgy csinálni valamit, félkészen várja a fiók mélyén szegény szerencsétlen, hogy befejeződjön.... Azt a szalvétát még tavaly tavasszal vettem, hogy Krisztámnak iskolakezdésre hímezek szép ruhaszalvétákat. Az egyiket azóta is üresen hordja, a másikra pedig tegnap este felkerült az utolsó x. Hogy odaadom e neki összekakaózni még nem tudom :DD
Ez pedig a vasárnap esti befejezésem. A bonsaios RR ami a blogspoton fut. Jól megszenvedtem vele... az anyag nagyon laza, és szerintem legalábbis a 14-esnél ritkább aida, három szállal kérte a tulajdonos, én is rossz passzban... életemben nem bontottam ennyit egy ekkora hímezni valón...  De kész lett és remélem tetszeni fog a gazdájának :)

Ma :)


Annyi pozitív dolog van most bennem, nem is tudom hol kezdjem :) Már korán reggel elkezdődött... Gyermekeim ébresztés nélkül szépen sorakoztak ki, minden zokszó és vita nélkül felöltöztek, reggeliztek, mosakodtak... fél órával indulás előtt már mindegyik menetkészen volt. Így engedélyeztem egy kis mesenézést a minimaxon. A TV nézős fotel ami mindenki kedvence természetesen a legkisebb, ezen folyik folyton a vita, nyúzzák, tépik egymást ki üljön ott, ha én ülök benne rám telepednek és még folytathatnám a sort... Ma reggel ez fogadott: 
Aztán következett a nyílt nap, jól éreztem magam, trécseltem, kikapcsolódtam és mégis a gyermekemmel voltam :) Vezető óvónéni leadott 12 medálra rendelést anyunak :D (lánya "egyenballagóruhához") Kérdeztem mikor lesz beiratkozás... április vége körül... úúúúú mondom az nem jó, azt hittem korábban van, mert megyek most már dolgozni... JAAA ezen ne aggódj, írd le az adatokat egy cetlire aztán majd beíratjuk :DDD (ez a falu) Visszatérve a csoportra, nagyon ügyesek voltak, igaz a csoport fele volt csak itt, olyan sokan hiányoznak, de ez az időpont is már csúsztatás volt, mert korábban még ennyien sem voltak... Környezet "órát" tartottak, az évszakok, a bolygók, napszakok volt a téma az ő szintjükön... Andrisom volt a Nap, a kislány pedig pörgöt-keringet körülötte Földként... És az jutott eszembe már most milyen nőcsábász és ez a jelenet annyira jellemezte ezt az egészet, bár azt mondja nincs szerelme... majd lesz :DD 
Több képet tettem fel a facebookra hogy a többi anyuka is láthassa gyermekét :) 
Aztán hazafelé, bolt... gyerek nélkül ki is telt 1500 Ft-ból (!) Aztán felpattantam a kétkerekűre, elmentem anyunak leadtam a rendelést, aztán ki a határba... a fotómasinát itthon felejtettem, olyan szép volt, letértem egy mezőgazdasági földútra, a búza szépen zöldell, a madarak csivitelnek, a szél fújt szerencsére hátulról, így alig kellett tekerni, főleg lejtőn lefelé... Behunytam a szemem és gurultam, a nádasok felől érezni lehetett az állott víz illatát, nem volt büdös, inkább olyan algás szagot éreztem, láttam egy csapat madarat, fogalmam sincs milyen talán daruk lehettek nem tudom. Hazafele nem volt semmi széllel szemben emelkedőn felfelé :DDD Túrabicikli ide vagy oda, le kellett szállnom és tolni... Mióta megvan az autóm szinte nem is mentem mással... Annyi szép dolog van és egyszerűen csak annyi dolog van amit látni kell... a kiskertek csurig virágokkal és a meleg miatt minden egyszerre nyílik (félszáraz hóvirág, jácint, nárcisz, gólyahír, ibolya, aranyeső, barka, krókuszok... és még sorolhatnám) Megérkezett a falubeli gólya is! Itthon gondoltam a szél jól kiszárította a kis veteményest, ha már elszórták a gyerekek az apjukkal keljen is ki belőle valami, nekiálltam locsolni... Megtapasztaltam a mondást: Széllel szembe ne állj le pisilni... itt most a víz volt, de jól telibe kapott egyszer kétszer :) 
Telve energiával, hogy a kezem is elfáradjon ne csak a lábam, töltött káposztát tekergettem fincsi szabolcsi paradicsomos édes káposztából... már nyalogatom a szám :) Nemsoká megyek a csipet csapatért, de még addig egy jó meleg zuhany bele fog férni az időmbe!!

Délután 2012.03.27.


Lányok, olyan aranyosak voltatok tegnap velem... gondoltam leírom a délutánom, és mit tervezek mára...

Dani tegnap még délelőtt 10 óra előtt elaludt és valamikor fél 13-kor kelt fel... ugyhogy mondhatom jót alaudt... ÉÉS nagyon jól ébredt, vidám volt a szemgyulladását mintha elvitte volna a cica, a pár napja tartó láz miatti nyűgjével együtt... Olyan jó volt birkóztunk kacarásztunk egy nagyot... Krisztám suliban Andris oviban, kezdünk visszatérni a régi kerékvágásba érzem. Teljesen felpörögtem... a mosógép meg sem állt, A konyhát összepakoltam, kilátszott a konyhapult!! juhé 
Azt hiszem ahogy az én lelkemet tisztába kellett tenni úgy kell ezt a házat is, mert a gyerekek "a szobából integetek" dolgai után sejthetitek mi gyűlt össze a télen az ablakokon. 
Estére a hímzést alig tudtam letenni... egyet befejeztem vettem elő a következő félkészt... mert ezt is elhatároztam... dugig van a szekrényem félig kész hímzésekkel... van hogy csak az végső varrás, szegés hiányzik de sokon a hímzés sincs készen... meg KELL tizedelni ezeket amíg itthon vagyok!! 

Ma délelőtt nyílt nap lesz az oviban (múlt héten a suliról betegség miatt lecsúsztunk) ott leszek, Dani mamázik (azért jó hogy itt lakik a faluban, nem túl közel, de így pont jó:) ) én ovizok... még délelőtt vége lesz, de akkor már nem fosztom meg a mamát attól, hogy csodálhassa alvását. :) Még tőle is bocsánatot kell kérnem... azt hiszem vasárnap nem túl szépen viselkedtem vele, de teljesen magam alatt voltam Dani 4 órás folyamatos üvöltésétől és mindenkiben a bűnbakot kerestem....

Ovi után ha nem lesz ma is nagy szél, felpattanok a drótkecskémre és kitekerek a faluból, körbenézek mi újság a határban :)

A lelkem...


Mostanában elég nehéz... Lehet csak én csinálok elefántot a dolgokból, csak mostanában annyi minden nyomaszt és teljesen lehangolt.

Kedden megvolt Mama temetése. Az is két hét után... volt ugye a hosszú hétvége, illetve a klinikán egy egész hetet kellett várni... Szerettük volna ha nyitva van a koporsó, de akkor is csak az lát bele aki feláll az emelvényre, úgyhogy mindenki választhatott volna belátása szerint. Itt nálunk a legközelebbi családtagokat előre behívják (azonosítás, a hely pontosítása, és ilyenkor lehet eldönteni, hogy nyitott vagy zárt legyen a szertartás alatt) Mikor kinyitották az ajtót és megláttam, hogy zárt elsírtam magam... nem azért mert meg szerettem volna nézni... nem néztem volna meg akkor sem, csak tudtam, hogy azért van zárva mert "csúnya" :( Anyu későbbi elmondása szerint nagyon nehezen ismerték fel... nem is csoda két hét után :( ez a dolog mellbe vágó volt ott számomra... A szertartás szép volt, az ebesi tiszteletes asszonyt hívtuk, Ő volt az esküvőn is, előtte keresztelt minket, ismertük, hogy szépen beszél. A temetés után, sok "vidéki" rokon miatt, meg a családunkban amúgy is a szokás megvendégelés, Keresztanyuéknál voltunk de Mama két házra lakott nagybátyámmal... az élettársa áthívott segítsek pár tálat átvinni, nagyon rossz volt látni a szobáját, a kabátait lógni a fogason... De végül összességében jól eltelt a délután... Unokatesóimmal jót beszélgettünk azokról az időkről mikor mindannyian nála nyaraltunk iskolazárástól sulinyitásig... 

Mindemellett voltak az én amúgy is összetört hangulatom... Sokszor B. dolgozik napi 16 órát, most márciusban a háromból valamelyik kettő folyamatosan beteg... Kriszta még egy hetet talán ha volt suliban. Most hétvégén újra jött pár tetű is... beteszi a lábát a suliba 2 napra és már vakaródzik is... pedig már majd' egy hónapja örültünk a "tisztaságnak" 

Teljesen lehangolt vagyok/voltam... Semmit nem csináltam, senkihez nem szóltam... kb mint egy zombi... a gyerekekkel a legszükségesebbeken kívül nem igazán foglalkoztam... Dani alig várta nap mint nap a hazatérő tesót, addig meg belegyógyulva egy fotelbe nézte a mesét, és nem érdekelt, örültem hogy nyugi van és nem nyaggat senki és lehet zombi...

Vasárnap az Istentiszteleten megemlékezés volt Mamáról... elmentem, nem vagyok egy nagy keresztyén egyén, de feltűnően jól esett az a nyugalom, úgy érzem feltöltött, vagyis töltött rajtam keveset. Szeretnék eljárni később is, no nem minden héten, de legalább a nevesebb alkalmakkor...

Az este már hímeztem is! igaz RR de megvolt :) 

Megint baleset... 2012.03.14.



Még nem is örökítettem meg itt... Kb 2 hete történt a dolog, hogy a helyi bazáros, boltból jöttünk kifelé, a legények pedig megindultak a rámpán lefelé... 50%-os sikerrel orron csúszás lett belőle... a doki nem messze, így bevittem kezelje le neki, de amint meglátta (középen elég jól felhasadt, és a homloka is púpos, megint) így beutalta a balesetire... Újabb röntgenek, buksiról 2 oldalról és egy a piszéről, sebet megnézték szerencsére varrni nem kellett... túléltük... más csak a "csík" seb van meg, szerintem jól megfigyelve látszódni is fog neki mindig... nem gond a tavalyi rózsás baleset nyomai is megvannak még... háborús sérüléseknek fog hatni 20 év múlva :D

Búcsú 2012.03.07.



"Kezdetben azt gondoltam, hogy a halálod
veszteség volt és pusztulás,
fájdalom és bánat, melyet aligha lehet elviselni.
Csak most kezdek rádöbbenni,
hogy az életed ajándék volt,
s egyre erősödő szeretet maradt utána.
A halál miatti elkeseredés
elpusztította magát a szeretetem tárgyát,
ám a halál ténye
nem pusztíthatja el mindazt, amit tőled kaptam.
Kezdek rádöbbenni, hogy az életedre kell gondolnom,
nem pedig a halálodra, és arra, hogy elmentél közülünk."

Drága Nagymamám az éjjel itthagyott bennünket. 87 éves volt. 
Ezzel a szép virágos réttel búcsúzom tőled, emlékezve gyermekkorom legszebb nyaraira amit veled tölthettem.

A fiúk új szobája 2012.03.03.



Igazából a szoba a régi, csak a régi bútorok lettek újak... Még 
keresztapáméktól örökölt, kb 30-40 éves bútor volt bent a fiúknál, és két kicsi ágy amiben Andriskám már "wall-to-wall" helyezkedett el, ha a hosszirányt nézzük, így nagyon megérett már egy új ágyra... Daninak maradt a régi, 

még Krisztának vásárolt keretes kiságy, hogy ne essen le (bááár ez a másik kettőnek is sikerült anno)
A szoba kicsi, és figyelembe kellett venni azt, hogy jövőre szeptembertől Andrisnak is kell íróasztal, a Dani ágyát is nagyobbra kell cserélni 1-2 éven belül és apjuk nagyon húzódozott az emeletes ágy felvetésemre... Így az ágy nem 

de a szekrény az "emeletre" került... Kapnak még a debreceni tavaszi vásárban egy jó kis szőnyeget a szoba közepére amin lehet hasalva játszani, és szeretnék egy valami nem túl kisfiús, hímzett, foltvarrott, vagy valami ilyesmi falvédőt az ágyakhoz, mert így külső falhoz került az ágy és félő, hogy hideg lesz... Gondolkodom még polcon Dani ágya felé. Aztán beiktathatok az üres falakra nekik is pár klassz képet... Igény van rá: -Anya, szép traktoros legyen jóóó?!?!

Hogy róluk is legyen itt egy fotó... az esti jól megérdemelt kakaózás: 

Kertünk első tavaszi hírnöke 2012.02.29


Egy aprócska hóvirág...

Mi tegyek?

Ma megint összeomlottam... Krisztám a téli szünetre hozta haza vendégségbe azt a rohadt tetűt, és nem tudom kiirtani... Hetente fertőtlenítem körbe a lakást, főzőprogramon mosok törölközőket, ágyneműket, 60 fokon plédeket és mindent amit ki lehet mosni, átporszívózom az ágyakat kanapékat, fertőtlenítővel  mosom (ma már kínomban tetű irtót tettem a vízbe) a padlót a szobákban is... heti rendszerességgel locsolom a hajunkat a szerrel, fésülöm ecettel... egyszerűen már nem tudom mit tegyek...
Eleinte a védőnőnek is szóltam... de minek? egy hét múlva kimegy a suliba megnézi az elsősöket (holott nem csak ők vannak együtt szünetekben, napköziben) a megnézés is olyan hogy a 10 perces szünetben végez...
ÉN csinálok rosszul valamit vagy minden héten kifejlett példányt hoz haza?????? teljesen kétségbe estem... 
sokat utána olvastam itt a neten, fejlődésileg lehetetlen hogy hetente legyen kifejlett példány, hiszen a serke 8-10 nap alatt kell ki, és még 2-3 hét mire az serkéket pakol le újból... 

ha valami eszetekbe jut még segítsetek... plízz

Farsangoltunk 2012.02.21.


Az idén nem sok saját energiát fordítottam a farsangi jelmezekre... Andrisom bohóc lett, neki egy mintás turis sötételő függönyből varrtam egy nadrágot, egy nagyméretű reklámpóló, Krisztám megkötős mellénykéje csörgős sapi és óriás szemüveg... de élvezte nagyon és az a lényeg, nem igaz?

Krisztámról képet később hozok, ők már színpadon léptek fel amit madártávlatból láttam de volt egy hivatalos fotós akitől tudok majd fényképeket venni :)

Dani fijam


Előzetesben leírom amit tudni kell róla... Danóm 2év+majdnem3hónapos... nem beszél, csak ami a legszükségesebb (Anya, Apa, Titta, Andis, NEEEMM) Épp az előbb történt, hogy az orra előtt becsuktam a hűtőajtót, mikor ő nagyon szeret a nyitott ajtónál nézelődni mit is kellene enni... ANYA-NYA-NYA (a vége a Naaa lenne) rendben kinyitom, rövidebb nézelődést követően kiveszi a kenőmájast amit reggel vettünk, és a kezembe adja. -Danó kérsz? Kenjem kenyérre? Barna kenyér jó lesz?-minden kérdésemre egy-egy biccentés a válasz... előpakolok, a gyerek felpattan a kisszékére maga elé húzza a mérleget ráteszi a kistányért, bekapcsolja (így szoktam mert akkor a tányér súlyával nem kell számolni) beleteszi a kenyeret és int, hogy kenhetem... persze én kiveszem a tányérból NYA-NYAAA bökdösi a tányért hogy tegyem vissza... Vár... Dani jó lesz így? bicentés és kezébe veszi a tányért és elindult tízóraizni :DDD

Megint Krisztámmal ékeskedem...

A nyáron már írtam róla, hogy mindkét kategóriában (botos, pom-pom-os) második helyezettek lettek az országos majorette versenyen itt Hajdúszoboszlón. Így két kupát kaptak, de kié legyen? Az ovi színeiben indultak így mindenképp ott marad kiállítás céljából, de hogy legyen egy kis örömük az egyikből "vándorkupa" lett. Azaz a versenyzők mindegyike megkapta egy hétre, mondanom sem kell a múlt héten nálunk volt, és ma reggel vitte vissza, egy gyors képsorozat után:  

Félévi


Még nem büszkélkedtem Kriszta félévi bizonyítványával :) Tudom számunkra nem nagy szám egy elsős félévi bizonyítvány, hiszen a legegyszerűbb dolgokat tanulják... a mi nézőpontunk szerint, de nekik ezek nagyon nagy lépések... megtanultak írni, olvasni, és igenis nehéz dolog 44 betűt kapásból felismerni és összerakni kerek egész szavakká, mondatokká... és ezen belül betanulni mint egy robot az ABC-t, közben verseket tanulni (Mikulás vers, Zengő ABC) a számok világáról nem is beszélve... Mindent pár hónap leforgás alatt...  kitűnő bizonyítványt hozott haza természetesen szöveges értékeléssel "hígítva" a lényeget... külön dicséret, matekból, rajzból, és technikából... ami azért nagy szó, mert neki a rajz, technika angolul van a kéttannyelvű oktatás miatt... valami olyasmit fogalmaztak meg, hogy "megérti az angol nyelvű utasítást, különösen kreatív elképzelései vannak amiket meg is tud valósítani" eszembe jut 1,5 évesen a bilire szoktatás ideje: Kriszta ül a bilin, és ugye anyának le kell foglalni, hogy akarjon felállni a produktum előtt... kis asztal elő (műanyag összeszerelhető virágtartó épp megfelelő magassággal) papír és színesceruzák, volt, hogy egy órát is elbíbelődött minden kényelmetlenség nélkül... máskor gyurmáztunk, mikor mi volt soron... 

Itt van néhány reggeli indulás előtti "Anya, rajzolgatok kicsit indulás előtt" képei:

Téli táj

Tegnap temetésen voltunk (anyósom testvére halt meg), -10 fok körül volt és nem fagytunk oda... igaz beöltöztem én is, mint aki Szibériába készül...  De igazából nem is gondoltam a hidegre, amikor sétáltunk kifelé az autó után, én csak csodáltam... olyan szép volt most a temető... Debrecenben körülövezi a Nagyerdő, így sok fa is van (igaz most kopaszon) de a hó lefedte a sírokat a fejfák álltak csak ki szépen sorban, nem látszott, hogy rendezetlen, vagy száraz kórók állnak ki, a hó háborítatlanul takarta mindet, itt-ott vadállatok és madárkák nyomai zavarták fel a havat... és a déli nap ahogy rásütött mintha kristály lepel borítaná be az egész helyet, ragyogott minden... igaz temetőről beszélek de szerintem gyönyörű volt, a legszebb "utolsó út"....

Vasárnapi szánkózás


Nálunk is esett a hó 2012.02.05.


Tegnap jó sok esett itt keleten is, de volt aki élvezte... A gyerekek térdig gázoltak benne, lapátolták, összevesztek a két lapáton, elestek, sírtak, szánkóztak és minden ami kell ebben a nagy jóban... hóember most nem készült... nem tapadt össze ebben a hidegben... Ma reggel elmenetem a boltba (autóval) az egész falu kihalt, autók alig, egy-egy háznál lapátolja a gazda a havat a ház előtt, de annál több gyerek élvezi az út közepén már korán reggel :)

A teraszunk így nézett ki estére: volt lépcső nincs lépcső...

Nem minden változik


Kicsit szentimentális hangulatba estem ma este... A tévében a "Ha eljön Joe Black" című film volt... megnéztem... valamikor régen láttam, mikor a moziban adták... már akkor együtt jártunk a Zurammal... emlékszem bőgtem az utolsó negyed órában... akkor azt láttam, hogy a főhősnőnk elveszíti a szerelmét, de igazából mégsem, mert nem is a Joe-ba volt szerelmes... most végignéztem megint és ugyancsak végigbőgtem a film utolsó negyed óráját... sírtam azon, hogy milyen szép lenne így meghalni... tudnád, hogy egy heted van hátra... a szeretteiddel lennél, bocsánatot kérnél, megbocsátanál, örülnél annak a kis időnek amit még velük lehetsz úgy, hogy ők mit sem sejtenek. Aztán szépen elköszönsz és elmégy...

A két filmnézés között született három csodás gyermekem, és ők az élet legdrágább kincsei... és ez nem változik meg sosem... 

Karácsonyi ajándékok a családnak


No nem kell túl sokra gondolni... annyira nem futotta, csak egy iciri-piciri kis díszecske került mindenki csomagjába :)




Elmaradás


nagyon sok van... de nem találom azt a kis kütyüt amivel a képeket átvarázsolom a fotómasináról a gépre :( ez a kártya a nyomtatóba sem passzol így azon keresztül sem tudom... :( szóval majd jövök... addig is ünnepeljetek...
a karácsonyon már túl vagyunk, de bízom benne mindenkinek olyan jól sikerült amilyenre vágyott :)
és B.U.É.K. ha addig nem jövök.... (téli szünet van :D azt hiszem több magyarázatra nincs is szükségem :DDD)

Sulimikulás



Tudom ezek a sztorik már az idén lejártak, de hozzánk ilyen sokára ért ide. :) Tudom, hogy teljesen alapvetőek az észrevételeim, de nekem ez most új így leírom :) Szóval ők olyan "nagyok" teljesen másképp hangzik egy mondóka, dal, vers ahogy az osztály mondja, mint ahogy az az oviban hangzik... Az oviban ugye csoportonként akad 6-8 nagycsoportos a többi 20 gyerek pedig megoszlik a 3-5 éves korosztály között, így ők teljesen másképp adnak elő, ami persze természetes, csak most szembesültem vere, hogy milyen nagy lányom van :) És igen tudom ez még sokszor lesz így :DDD
A csomagosztás után volt eszem-iszom dinom-dánom olyan igazi sulis klubdélután módjára. "Jó volt a buli"