Annyi pozitív dolog van most bennem, nem is tudom hol kezdjem :) Már korán reggel elkezdődött... Gyermekeim ébresztés nélkül szépen sorakoztak ki, minden zokszó és vita nélkül felöltöztek, reggeliztek, mosakodtak... fél órával indulás előtt már mindegyik menetkészen volt. Így engedélyeztem egy kis mesenézést a minimaxon. A TV nézős fotel ami mindenki kedvence természetesen a legkisebb, ezen folyik folyton a vita, nyúzzák, tépik egymást ki üljön ott, ha én ülök benne rám telepednek és még folytathatnám a sort... Ma reggel ez fogadott:

Aztán következett a nyílt nap, jól éreztem magam, trécseltem, kikapcsolódtam és mégis a gyermekemmel voltam :) Vezető óvónéni leadott 12 medálra rendelést anyunak :D (lánya "egyenballagóruhához") Kérdeztem mikor lesz beiratkozás... április vége körül... úúúúú mondom az nem jó, azt hittem korábban van, mert megyek most már dolgozni... JAAA ezen ne aggódj, írd le az adatokat egy cetlire aztán majd beíratjuk :DDD (ez a falu) Visszatérve a csoportra, nagyon ügyesek voltak, igaz a csoport fele volt csak itt, olyan sokan hiányoznak, de ez az időpont is már csúsztatás volt, mert korábban még ennyien sem voltak... Környezet "órát" tartottak, az évszakok, a bolygók, napszakok volt a téma az ő szintjükön... Andrisom volt a Nap, a kislány pedig pörgöt-keringet körülötte Földként... És az jutott eszembe már most milyen nőcsábász és ez a jelenet annyira jellemezte ezt az egészet, bár azt mondja nincs szerelme... majd lesz :DD

Több képet tettem fel a facebookra hogy a többi anyuka is láthassa gyermekét :)
Aztán hazafelé, bolt... gyerek nélkül ki is telt 1500 Ft-ból (!) Aztán felpattantam a kétkerekűre, elmentem anyunak leadtam a rendelést, aztán ki a határba... a fotómasinát itthon felejtettem, olyan szép volt, letértem egy mezőgazdasági földútra, a búza szépen zöldell, a madarak csivitelnek, a szél fújt szerencsére hátulról, így alig kellett tekerni, főleg lejtőn lefelé... Behunytam a szemem és gurultam, a nádasok felől érezni lehetett az állott víz illatát, nem volt büdös, inkább olyan algás szagot éreztem, láttam egy csapat madarat, fogalmam sincs milyen talán daruk lehettek nem tudom. Hazafele nem volt semmi széllel szemben emelkedőn felfelé :DDD Túrabicikli ide vagy oda, le kellett szállnom és tolni... Mióta megvan az autóm szinte nem is mentem mással... Annyi szép dolog van és egyszerűen csak annyi dolog van amit látni kell... a kiskertek csurig virágokkal és a meleg miatt minden egyszerre nyílik (félszáraz hóvirág, jácint, nárcisz, gólyahír, ibolya, aranyeső, barka, krókuszok... és még sorolhatnám) Megérkezett a falubeli gólya is! Itthon gondoltam a szél jól kiszárította a kis veteményest, ha már elszórták a gyerekek az apjukkal keljen is ki belőle valami, nekiálltam locsolni... Megtapasztaltam a mondást: Széllel szembe ne állj le pisilni... itt most a víz volt, de jól telibe kapott egyszer kétszer :)
Telve energiával, hogy a kezem is elfáradjon ne csak a lábam, töltött káposztát tekergettem fincsi szabolcsi paradicsomos édes káposztából... már nyalogatom a szám :) Nemsoká megyek a csipet csapatért, de még addig egy jó meleg zuhany bele fog férni az időmbe!!