Lekváros aprósüti-annidoki módra :)

Hozzávalók:a tésztához12,5 dkg puha margarin
5 dkg porcukor
kevés vaníliaaroma
15 dkg liszt
1 csipet só
A töltelékhezegy kis marék dió
10 dkg sűrű baracklekvár


A tésztához robotgéppel 1-2 perc alatt habosra keverjük a puha margarint és a porcukrot. Hozzáadjuk a vaníliaaromát, majd a sóval összekevert lisztet. A tészta kicsit morzsás állagú lesz, így kézzel is neki kell esnünk.
A kész tésztából evőkanállal veszünk kis a tenyerünkre és 2-3 cm-es golyókat formálunk belőlük, majd sütőpapírral bélelt tepsire tesszük őket (egymástól 3-3 cm-re).
A legfontosabb pont a következő: A golyók közepébe mélyedést kell vájni az ujjunkkal vagy egy kanál segítségével (nekem csak az ujjas taktika jött be), de jó mélyet és széleset is, nem kell félni, alig marad belőle valami a sütés végére).
A tésztákat 12-15 perc alatt kisütjük előmelegített sütőben, addig a diót szára serpenyőben mérsékelt tűzön állandóan kevergetve 1-2 perc alatt illatosra pirítjuk, majd durvára törtjük.
Amikor a sütik megsültek, a mélyedésbe töltjük kiskanállal a lekvárt, és megszórjuk a dióval. Kipróbáltuk dió nélkül is, de kell rá, eszméletlen finom.

Tags: sütés-főzés

Túrós muffin

Hozzávalók:

• szárazanyagok:
• 30 dkg liszt
• 20 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
• nedves anyagok:
• 4 tojás
• 1,25 dl tej
• 1 csomag mazsola rumba áztatva + a rum
• 25 dkg túró
• 10 dkg olvasztott vaj

Elkészítés:

A száraz és a nedves anyagokat külön összekeverem. A túró miatt a nedves anyagokat egy kicsit robotgéppem is összekeverem. Majd az egész anyagot jól kikeverem. Muffinformába teszem, és előmelegített sütőben megsütöm. Nekem 20 db muffin lett belőle.

Megjegyzés: A recept a mindmegette.hu-ról való. Én tettem bele citromhéjat és a mazsoltát kihagytam, nagyon fincsi süti, de a papírba beleragadt :(

Danó-manó aki épp ma 1/3 éves :)

Ha már ilyen közlékeny voltam ma, nem hagyom ki őt sem. Most megint tudok kicsit írogatni, mert kivettem a gyerekakkumlátorokat és elcsendsült a lakás. Várom, hogy apjuk hazaérjen, mert, mint szokás szerint ma sem vitt kulcsot. 

Szóval épp ma 4 hónapos a drága, de mivel hétfőn ünnepnap van így majd csak egy bő hét múlva megyünk méretközni és szurira.... dupla szuri lesz. Mert kap valami pluszt is, ami 2 év alattiaknak ingyenes akármi, én nem is tudom csak a védőnő elémdugta, hogy megrendelte és írjam alá. Egyébként nem vagyok oltogatós, semmilyen extra szurit nem adattam be egyiknek sem, de azt hiszem ezt valakinél már kitárgyatuk. 

Már úgy beállt a napirendje, hogy csak na. a délelőtt azzal telik, hogy alszik, amíg a nagyoktól tud, mert nincsenek itthon. Este felé pedig már nem bírok vele mert nem tud elaludni, ma is fürdés után kiparancsoltam mindenkit a szobából, át a ház túlsó felében lévő nappaliba, és alszik...

Ügyes fiú, már kb 2 hete forgolódik oda-vissza, mindenfelé, az ágyon ha otthagyom körbebástyázom, hogy ne tudjon leesni, de a legbiztosabb pont a földön lévő hab-tapiból kirakott kis játszó neki, szereti a kis körmével kapírgálja, a csörgőt eszi, és az ujját szopja :))) azaz mindent csinál amit egy ekkora gyereknek kell... gügyög, olyan édes.

Épp ma mondtam az apjának, hogy mennyivel másabb úgy egy pici babával, hogy egyedül vagyok, teljesen. Sokkkkal jobb. Krisztánál még anyuéknál laktunk, ott mindig nagy a nyüzsi... Andris 4,5 hónapos volt mikor ide beköltöztünk, de ugye akkor ott volt Kriszta, még nem járt oviba. Arra nincs időm, hogy egyfolytában a nyakamban lógjon, de szerintem ez nem is kell. Nagyon jól elvan magában, de azért nem a nap 24 órájában. Tudok főzni takarítani, és még hímezni is van időm, járok boltba, szoktunk sétálni nagyokat... De szoktunk játszani, hangosan kacag ha tetszik neki hogy bohóckodok, a nyakát puszilgatom, piszézünk, a mondókákat komolyan nagyra tárt szemekkel figyeli... valahogy ezek kimaradtak a többieknél, vagy csak nem emlékszem... de az biztos, hogy Andris egyetlen mondókát nem tudott az ovi előtt. Nem tudom ki hibája, talán az enyém, de ahogy elkezdtem hangosan üvöltött, hagyd abba ana... De most már fujja amit hall odabent és én is mondom neki tetszik és tanulni akarja, ha elfelejti kérdezi "anya hogy van" 

Egyszerűen imádom őket...

Jaj még valami, ha megnézitek figyelmesen az ujjszopós képet, a bírkózó fül szépen rúgja magát helyre... 

Kiskertem, virágaim...

Még mindíg van kis időm, bár hallom Danó-manó felébredt... Egyfolytában kint vagyunk az udvaron, az idén már játszótereztünk is, olyan jó az idő, kivéve persze ma, mert eddig csak eső esett, bár így kinézve az ablakon, mintha a napocska erőlködne valamin...

Kiskertem első virága.

Epreskertem lakói.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

itt van még a nőnapra választott amarilliszem is ami azóta kinyitott, és sajnos el is virágzott... 2x4 virág volt rajta.

2010.03.31. Nyílt nap az oviban

Nos, akkor most egy kicsit magunkról is... Apa elment dolgozni, most zártam be mögötte az ajtót, nehogy visszajöjjön...  A nagyobbak az oviban egy darabig, Dani alszik. Ilyenkor még kihasználja az utolsó percet is, hogy aludhasson, mert délután már nem fog... Szegénykém minden hétfőn délelőtt csak alszik, amig haza nem ér valaki... Kipiheni a hétvégi, nem alszunk napközben dolgot.

18-án nyílt nap volt megint az oviban, Kriszta szépen csinálta a foglalkozásokat, Andris legintább engem, majd a többi szülőt szórakoztatta. Tavaly is írtam már erről beszámolót, a lényeg az, hogy adott délelőtt a szülők beülnek egy kispadra a csoportba és megfigyelhetik az oviséletet... Ami persze egyáltalán nem olyan, mint alapjában véve lenni szokott, mert a gyerek sem úgy viselkedik és mondjuk ki, az óvónő sem... Mint az iskolában a bemutató óra a kistanároknak... Aztán volt egy beszélgetés. Hogy erről írjak van egy előzménye a dolognak. Pár nappal a nyílt nap előtt egy reggel beszélgettem Kati óvónénivel a gyerekekről, hogy Kriszta végülis csak maradjon még oviban, ilyesmikről. Én mesélem neki, hogy Andrist bármelyik nap kérdezem, hogy kivel játszott mindig Józsikát mond és, hogy ő a barátja. Katikának csak kerekedett a szeme... Neeeemmm de ne is barátkozzon vele, mert Józsika nagyon rossz kisfiú, Andris pedig ha nem is a legjobbak egyike, de szófogadó ha rászólnak. Ezen én is elcsodálkoztam és mondtam is, hogy Józsika nővére (aki korábban a csoportba járt) nagyon ügyes, okos kislány. Igen, de állítólag vannak szülők, akinek ha fia születik, akkor ő mint a teremtés koronája a család mindene, amivel persze el is rontják a gyereket. Gondoltam magamban biztosan lehet benne valami... De hogy ennyire???? és most következik a bizonyos nyílt napi megbeszélés. A Józsika szülei harsányan! hangoztatták, hogy az ő gyereke nem vett részt a foglalkozáson (minicsoportos, vagy kicsi kiscsoportos, mint Andrisom) és hogy egy miért nem kötik le őket, azért rossz a gyerek, mert nem tud az energiájával mit kezdeni, mert egy fiút teljesen másképp kell nevelni, egy fiúnak több mozgásigénye van (szerintem nem lesz mindenki focista, úgyhogy ez sem igaz) Jujjj de tényleg annyira azt éreztem ki amit mondott az óvónéni korábban... El sem hiszem ha nem én hallom, hogy a FIÚ más!!
Minderről az én véleményem, mint laikus aki nem nevelőnő, nem tanultam gyerekpszichológiát, hogy minden gyereket egyformán kell nevelni szeretni, fejleszteni, csak az egyikkel többet babázok, a másikkal többet autókázok. De ugyanúgy táncolunk, bírkózunk, játszunk boltosat, főzőcskézünk (mindkettő segít, főleg tésztát gyúrni és panírozni) ugyanúgy hívom mindenkettőt ha segíteni kell és persze ugyanúgy állnak sarokban ha arról van szó, de azt sem mondom, hogy a két gyerek egyforma, mert egyformára sem lehet őket nevelni, Andris hízelgőbb, Kriszta durvább, de az ember lánya igyekszik....
Még annyit hozzátéve a dologhoz, hogy a minicsoportosoknak szerintem egyáltalán nem az a dolguk, hogy részt vegyenek mindenféle foglalkozáson (persze ha akarnak nyugodtan) hanem egyenlőre megszokni az ovit, a sok betegség összeszedése közben...Magyarázatként: minicsoportosok nálunk azok a gyerekek akik 4 évet járnak oviba, betöltötte a 3 évet, és szeptemberben, vagy az után kezdte az ovit.

Tegnap...

Annyi minden történt tegnap, hogy már nem volt este energiám írni, fájt a fejem nagyon valami bújkál bennem, érzem, az éjszakai evésnél már nem bírtam tovább bevettem egy fájdalomcsillapítót...

Megvolt Danónak a mázsálás. Három hónaposan 7250 g és 66,5 cm, megkapta a szurit is, kilukasztották a popsiját, de úgy viselte mint egy hős, meg sem nyikkant, nem úgy mint mikor a fütyit felhúzta a védőnő... sírt szegénykém, meg aztán egész nap mikor pisilt csípte neki, mert megrepedt a bőr a hegyén... :( De túl vagyunk rajta, majd én meg csinálom a mi ritmusunkban...
Sétálva jöttünk-mentünk, jól esett kimozdulni, mert múlt héten, hogy egyedül voltam a gyerekekkel anyu hozta-vitte Krisztát az oviba, az udvaron voltunk kint a jó időben és még az új szomszédasszonyommal is megismerkedtem. Egyetlen szomszédunk van így nem volt nehéz. Karácsony előtt költöztek be a mellettünk lévő pár éve lakatlan házba, megvették és csinálgatni kellett rajta jócskán ezt-azt így kocsibeállóra vagy bármit is betonozni már nem volt idejük, így náluk az udvaron akkor lehet közlekedni ha fel van fagyva a talaj, vagy ha nagy szárazság van,  így átjöttek a fiával játszani.

Megleptem magam virággal is nőnap alkalmából... :) No nem azért mert Bandi nem venne, vagyis egyedül biztos nem venne, mert tudja, hogy a vágottat nem szeretem, kifejezetten nem... kapni sem és adni sem... Mire megcsinálnak egy szép csokrot annyi pénzből, már cserepeset is lehet venni, tartósabb és ezáltal nekem szebb is... Szóval vettem virágokat, a mamáknak és egyet tartalékba jácintot, olyan szép nagy virágút, még bibmózó állapotban... Krisztának gyöngyikét, amit majd jobb időben kiültetünk a kertbe, magamnak pedig egy amarilliszt, de még ez is bibmózik, ha minden igaz piros...

Aztán hazaérve a szokásos hadművelet... a konyhában felszámoltam a háborús zónát, majd főzés... Délután bementünk Debrecenbe, a kicsi fiúkat letteük anyósnál... Elköltöttük a melegétkeztetési utalványt, mert még a múlt havi is itt volt amiatt a huza-vona miatt nem mentünk... Van egy bolt ahol le lehet vásárolni bármit is veszünk, itt szoktam mosóport, tisztítószereket, lisztet, cukrot, és egyéb dolgokat bevásáolni... drága bolt de a kupont elfogadják, és jobbab járunk mintha rajtunk marad vagy elmegyünk háromszor étterembe ketten... Aztán mentünk a bútorboltba, mert szóltak a múlt héten, hogy megérkezett a komódunk amit már hét hete megrendeltünk... Hazafelé összefutottunk a főnököm-barátnőmmel érdeklődött mikor megyek vissza dolgozni, mert jó ha tudja, akkor úgy kell szerveznie a létszámot, van aki nyugdíjba készül...ilyenek. Aztán megegyeztünk, hogy Dani megy bölcsibe ha sikerül neki intézni valamit, mert itt Ebesen nincs, vagy vannak asszonyok akik vállalnak felügyeletet, ki tudja mennyiért... utánna kell járni mindennek! ÉS ami a legfontosabb a nyelvizsga szóbeli része... anélkül nincs diploma és nincs munkahelysem!!! ugyhogy bele kell húznom a tanulásba....

2010.03.08.

A gyerekek jól vannak, végre megint mennek oviba, autóm is lesz és felszabadulok kicsit. Andris volt most itthon már két hete, csak a farsangra vittem be 25-én. Sikerült kitakarítani a szobájukat a héten, és egy egész doboz játékot dobtam a kukába, törött vagy selejt... Nagy figyelemmel válogattam, mindent külön-külön építőkockák, faépítő, dominó...stb mindennek lett egy helye és doboza... addig a míg a kislányom haza nem jött... Nem értem lány létére úgy érzi jól magát ha a legnagyobb kupi közepén játszik. Andrisnak elég egy repcsi, egy kamion és egy kisautó és egész nap nincs vele gond, persza nála is van hogy a kamion rakománya a 200 daraboz puzzle, amit a markológép pakol fel a szőnyegről...

Tegnap anyuékhoz mentünkát mivel Bandi most is dolgozott... Februárban 7 nap túlórája volt és azt mondták nekik, hogy március sem lesz különb, közben keresztapu is szólt neki, hogy segíteni kellene, mert náluk is annyi munka van, így két munkahelye volt a héten. Anyagilag biztos, hogy jobban járunk, de a gyerekek szinte egész héten nem látták, mert reggel 6-ra ment és este 22-ig volt a munkahelyén... de szerencsére nem sokat van ilyen. Most tuningolja magát, mert térkövezni akar az udvaron az idén :) arra hajt... de csak akkor egyeztem bele, ha előtte bepuculja a garázstt és lefesti színre. most oda nem jut a nemesvakolatból ami a házon is van... csak bekevertetjük az azonos színt valami kültéri festékfélébe, aztán meglátjuk mi lesz... és persze még a bejárat előtt nem csempézte le a lépcsőt... tavaly a teraszig jutott aztán megunta... Nem tudom ilyen lelkesedéssel, hogy akar ő 110 nm-t térburloni :D

Szóval ott tartottam, hogy anyunál voltunk... a gyerekek most is mint mindíg ricsajoztak, szegény Dani semmi nem tudott aludni, így mikor hazajöttünk este ugy bealudt, alig tudtam felébreszetni fürödni. Ő is már betöltötte a három hónapot! Múlt hétfőn kellett volna menni méretni és a szokásos adag szurira, de a betegségek miatt elhalasztottuk, így ha minden jól megy ma megyünk. Majd később jövök a mértekkel. :)

És, hogy továbbra se unatkozzam megint belevágtam pár RR-be :) Szám szerint kettőbe, és egynél jeleztem, hogy ha csak egy ember hiányzik akkor megyek... És Barbitól tanultam egy új technikát a hímzésre... sokkal jobban lehet vele haladni úgy, hogy kimosható filcel az anyagot pöttyözöm színenként...

mutatom... 

Az állatkertem is alakulgat, csak elfelejtettem Zsuzsáéktól rendelni egy fonalat így az oroszlán megint félre lett téve, de van még mit csinálni nem unatkozom... Készítgetem az RR-ekhez az anyagot. A fűszernövényesnek a melegházat varrom a közebén, nagyon szépen haladok vele, de nem csináltam még ilyen hímzésrt, ahol egy szín ennyi árnyalatával találkoztam volna... mindenesetre nagyon szép lesz... szerintem.

200.03.01.

Elhatároztam, magam tegnap, hogy új hónap kezdődik, jön a tavasz is nem ártana a súlyomból apasztani keveset. Az összes felhalmozott taralékom olyan 20 kiló fölé rúg, a terhesség alatt a mozgásból is kiestem, így egy porszívózás után fél órát lihegek... Valahogy mióta megszültem zabálok, és nem mint minden normális nő fogy szoptatás alatt és már 3 kilót szedtem fel szülés óta, így a megcsappant 7 kg már nem is annyi... De mivel Dani szopik, sok mindent nem tehetek és nem is akarok, csak annyiban határoztam el magam, hogy megpróbálok a cukorral és a töménytelen süti mennyiséggel csínján bánni, no és a rendeteg üdítő... Szóval minden adott egy rendes hízókúrához...

A nap felkelt, és ragyogóan sütni kezdett, én nekikezdtem takarítani a tettvágy csak úgy elragadott... Minek következtében a játékokat szétválogattam, egy doboznyit is is dobtam, töröttként... Aztán olyan jól esett anyósom diós és mákos kalácsa, hogy délután sütöttem egy diós-csokis kuglófot . Azt hiszem most úgy jártam, mint az ördög a mesében: "majd holnap..."

De most a tavasz kárpótol, az idén elsőként teregettem az udvaron, annyira sütött a nap gyorsan az ágyneműket is kimostam... 

Sok minden van...

...amit le szeretnék írni.

Kezdjük talán a szombati szülinapi zsúrral, elkészültek időben az ajándékok, bár a ceruzatartót nem sikerült megcsináli így csak a szineseket tettük bele a dobozkába. Lett egy zsiráfos könyvjelző, egy kis virágos kulcstartó, amire ráhímeztem kitől kapta, a szinesceruza, egy gyöngyös hajgumi, és persze a dobozka amibe mindent beletettünk, és meseszép virágcsokor, bársonyvirágokból, katicával a közepén (katica Kriszta jele az oviban). A buli három órakor kezdődött, és fél nyolcra hozták haza a szülők. Nagyon jól érezte magát azt mondta, volt mindenféle játék, tombolán még ő is kapott játékot, énekeltek, táncoltak, szóval minden ami ilyenkor szokás. Kérdeztem este tőle, hogy eszik e valamit, igen mert nem ízlett az ennivaló  mi volt... olyan aranyos volt nem tudta mi az így körbeírta... olyan picike kis szendvicsek voltak ami fel volt szúrkálva. valamit pedig biztosan evett, mert nem olyan nagy étvággyal falatozgatott otthon... és mindennek a következménye, hogy nagy valószínűséggel májusban nálunk is lesz gyerekzsúr...

Andriskám egyre többet hízeleg, amúgy is olyan volt, de szerintem a betegségek miatt is, meg úgy általánosságban... Mostanában minden éjjel átbújik, pedig ez nem volt ilyen gyakori, így hát szeretgetem... igyekszem egyformán, de ugye az ember lánya/fia mindig csak azt látja a másikkal mennyit vagyok és vele milyen keveset... de igyekszem, hogy ők is egyformának lássák...

Ez a pisitéma is megőrít, nap közben ugye semmi gond nincs Andrissal, de éjjel még pelusa van  és olyan jó tanácsokat kapok! vegyem le róla a pelust és akkor ha érzi nem fog bepisilni... ebből csak annyi következett, hogy első nap persze nem pisilt be huuu de ügyes vagy Andriska... Második nap nyakig pisisen ébreszt éjjel, kb 4-5. naptól kezdve már nem is ébrszetett fel reggel szedtem ki a pisis ágyból.. No visszakapta a pelusát, így is annyit mosok mert persze Daninak is kell napi 2-3 garnitúra ruházat, mert olyan szuperek a drága jó kis pelusok, ennyi erővel textilpelenkát is tehetnék alá...

Ma egy kicsit házsártos vagyok. Betegek, kicsit, nem nagyon... nincs hányás, hasmenés, láz ilyesmi, csak köhögnek főleg Andris. Én meg bevittem őket a farsangra, és most olyan fura érzés kerített hatalmába, olyan nem leírható, hogy jól tettem? mit szólnak az óvónők? nem lesz vele semmi gond? Pár percig lestem őket az ablakon keresztül, mókáztak hangos kacaj tapsolás, minden volt... Így egy kicsit megnyugodtam... azért ottvan a DE mivan ha... szóval elvittem őket, mert annyira várták, annyira készültek, anya mi mit viszünk finomságot? nem volt szivem hozzá, hogy itthon maradjanak, a másik ok pedig, hogy 5x betegebb gyerekek is vannak ott akik nem csak a farsang miatt mentek be... szóval a mérleg szára eléggé inog...

Dani pedig egy tünemény, persze a többiek is, de egy pici baba valahogy mindig más... az ember azt lesi, hogy egyik napról a másikra mennyit változik, fejlődik... kacag! hangosan, fel bírnám zabálni... Nekem minden évben kell egy picibaba  Jah csak győzzem őket felnevelni...

Olyan ügyesen tartja a fejét, hason fekve szinte a lábával is rúgja magát, úgy dűti a kis fenekét... Este fürdés előtt szokott lenni egy puccoskodás, olyankor hasra teszem és úgy játszunk amíg el nem fárad. Tegnap kipróbáltuk a zsipp-zsuppot nagyon tetszett neki, pedig még először kicsinek gondoltam hozzá, és nem az... mint ahogy az ujjszopáshoz sem, itt hallom most is, hogy cuppogtatja, olyan szabályosan betalál az ujjával! pedig jobb szerettem voltna ha ő is pipázik mint a nagyok, mert azt idővel el lehet venni... de az ujját??? tiszta anyja, én kb. 9-10 éves voltam mikor leszoktam, még az iskolában is úgy ültem a padban az ujjammal a számban, és érdekes módon a fogaimon nem látszik...
A bébitornázót elvileg 3 hós kortól javasolják, de én már egy hónapja alá szoktam tenni, a kis kezével boxolja a játékokat amit elér és nézegetni is szereti. Most kaptam egy tippet, hogy különböző textiliákat kössek oda neki, hogy a tapintással nemtom milyen képességet fejleszt. Tegnap kaptunk egy strandlabdát egy utazási irodától, és ráfektettem... minden tetszik neki...

És jöhet a hímzés is....

Most találtam meg a gépen az egyik RR utolsó darabját, és pótoltam a gyüjteményben...

Ééééés az idén is belevágok kettőbe (de még az is lehet, hogy három lesz belőle)... úgy érzem lesz rá időm. Bár már tegnap azon gondolkodtam, hogy mivel elhatároztam magam, hogy amig be nem fejezek minden függőben lévő munkát addig nem kezdek újba, ehhez hozzáveszem az RR-eket, akkor kb ott leszek hogy épp jut kis időm majd a karácsonyi ajándékoknak nekiesni... bár most nem ajándékoztam el semmit, mert ugye nem voltunk sehol, hozzánk nem jött senki, így az ajándékok itthon maradtak. Majd egy részét felhasználom az idén... De a lényeg ott van, hogy az afrikai nőcim vajon el tudom majd kezdeni?

Közeben azért a zsebestartó állataival haladok lassan, de biztosan... Úgyhogy még minden megtörténhet az idén is...

Gyermekrajz verseny

Így potyognak a bacik le a kezünkről a szappantól és a víztől...

Kérlek titeket szavazzatok a kislányom rajzára :)

http://www.gyermekrajzverseny.germstar.hu/displayimage.php?pos=-116